Pierre Bourdieu: A gyakorlat elméletének vázlata

(ezek a részletek önmagukban elég érthetetlenek, még dolgozom az értelmezésükön- amúgy a szerző szerintem túl okos + a fordítók sok esetben lusták voltak)

etnológus

„Joggal tételezhetjük fel, hogy a kommunikáció (és nem csupán a használt nyelv) egész tartalma önkéntelenül is módosul annak függvényében, hogy milyen viszonyban vannak a beszélgetőpartnerek” (183–184.)

„Egy és ugyanazon csoport vagy – m egy differenciáltabb társadalomban – egy és ugyanazon osztály tagjai gyakorlati tevékenységeinek azért van egységes, egyszersmind szisztematikus, a szubjektív szándékokon, az egyéni vagy kollektív tudatos tervezésén túlmutató objektív jelentése, mert – mivel ugyanazon objektív struktúrák interiorizációi – objektíve összehangolt diszpozíciók termékei. Ez azt jelenti, hogy az objektivációs folyamat nem írható le pusztán interakció és a kölcsönös alkalmazkodás fogalmaival, mivel maga az interakció abban a formában, ahogyan létezik, szintén az objektív struktúráknak köszönhető, melyek az interakcióban álló cselekvők diszpozícióját kialakították, illetve melyek az interakción belül és másutt is kijelölték viszonylagos pozícióikat.” (225–226.)

„a „személyközi” kapcsolatok mindig csak látszólag egyén és egyén kapcsolatai, s az interakció valósága teljességében soha nem jelenik meg magában az interakcióban” (227)

Habitus- hajlamok rendszere (208)

„A gyakorlatokat a habitus mint a stratégiákat generáló elv hozza létre, biztosítva az alkalmazkodást a kiszámíthatatlan és folytonosan változó helyzetekhez, Amikor tehát úgy tűnik, hogy a gyakorlatokat a jövő, vagyis egy terv vagy egy szándék által expliciten megfogalmazott cél determinálja, valójában a cselekvéseket következményeik implicit előrevetítése határozza meg.” (208–209.)

„A szimbolikus rendszerek gyakorlati összetartozásukat”, vagyis szabályosságaikat, de szabálytalanságaikat, sőt összefüggéstelenségüket is – mindegyikre szükség lévén, mivel keletkezésük és működésük logikájából következnek – annak köszönhetik, hogy olyan gyakorlatok termékei, amelyek gyakorlati funkcióikat csak akkor teljesíthetik, ha gyakorlati szinten, olyan elveket hoznak mozgásba, amelyek nemcsak koherensek – vagyis képesek arra, hogy belülről egységes, egyszersmind az objektív körülményeknek megfelelő gyakorlatot eredményezzenek –, hanem gyakorlatiak is abban az értelemben, hogy kényelmesek, vagyis azonnal elsajátíthatók és jól kezelhetők, mivel gazdaságos logikát követnek.„ (275)

Interakciók ritualizációjának hatása: társadalmilag hatékonnyá teszi az időt
Cselekvés tempójának manipulálása- haszon (297)

megszilárdult kapcsolatok reprodukciója- csoport fennmaradása (299)

szimbolikus tőke- egyes helyeken a felhalmozás legelőnyösebb formája (316)

Michel de Certeau: The Practice of Everyday Life

tartalomjegyzéke:

Általános bevezetés

Első rész: Egy nagyon mindennapi kultúra
I. Egy közhely: köznyelv
II. Tömegkultúrák: köznyelv
III. „Csinálni a tettet”: felhasználások és taktikák
Második rész: A gyakorlat művészetének elméletei
IV. Foucault és Bourdieu
V. Az elmélet művészetei
VI. Töeténetidő
Harmadik rész: Helyhez kötődő gyakorlatok
VII. Sétálva a városban
VIII. Vasúti irányítás és elkülönítés/bebörtönzés (incarceration)
IX. Térrel kapcsolatos történetek
Negyedik rész: A nyelv használata
X. Az írott gazdaság
XI. Hangok idézése
XII. Olvasás mint eltulajdonítás
Ötödik rész: A hit módjai
XIII. Hit és másokat hívővé tevés (ez így elég béna)
XIV. A megnevezhetetlen

@surácska:
A X. fejezet címe: The Scriptural Economy (korábban ’írott’nak fordítottam)
a scriptural elsődleges jelentése a szentíráshoz kötődő, de erre nem tudok jobb szót + nem mindegyik alrész érinti a Bibliát, tehát némileg zavarban vagyok…

- régen: oralitás
- könyvnyomtatással: dupla elkülönülés- az „emberektől” (közönségtől) és a „hangtól” szerzőtől)
- ma: fel van véve és meg van vágva (tömegmédia)
- szóbeliség és írásbeliség- nem különíthető el történelmi hátterüktől, és nem összehasonlíthatók
- az írás gyakorlata mitológiai értékre tett szert (mítosz: töredezett diskurzus amely a társadalom heterogén gyakorlatain artikulálódik és amely szimbolikusan azokat is artikulálja)
- az eredet nem az, amit elmondanak, hanem inkább az többalakú és mormoló
cselekvés, amely mind a szöveget, mind a társadalmat szövegként létrehozza
- a „szóbeli” nem segíti elő a haladást, az „írásbeli” igen, mert képes elszakadni a hangok és hagyományok mágikus világától
- mi az írás? üres oldal (blank page) + szöveg (text), mely ezen a helyen szerkesztődött meg + meg akar valamit változtatni, manipulálni tud
- a Robinson Crusoe-t elemzi (a XI fejezetben is az R.C. a fő téma, míg a 12-ben az olvasásról mint fogyasztásról elmélkedik)

2 további félrefordítás/ fordítási lehetőség

XI. fejezet: Quotations of Voices (és idézései/idézetei- tsz-ban.. reggel még félig aludtam)

végig a Robinson C-t elemzi

XII. fejezet: Reading as Poaching (mint vadorzás)

Már írtam, hogy van némi anyagom a gyakorlat közösségének technikai, tehát számítógépes megközelítéséhez is. Az alábbi link inkább a Web 3.0-ról szól, de van benne egy összehasonlító táblázat a Web 1.0-ról, Web 2.0-ról is(ez kétirányú információcserét biztosító technikát jelent- mint a blog).

elearn.uwc.ac.za/usrfiles/content/fsoftelearn/documents/education-3.0-V3.pdf

Kérlek tájékoztassatok a mai óra történéseiről!

@Tom Stoppard:
Hát azt beszéltük meg, hogy akkor most már mindenki túl van a szakirodalmán, úgyhogy a következő lépés, hogy megnézzük a kommenteket, és hogy akkor mit is tudunk kezdeni vele. Csütörtökön fél órával a kurzus előtt találkozunk (az ablakban:D) és megnézzük ki mit tudott kezdeni a témával - mert a ötleteit mindenki kinyomtatva vagy leírva hozza magával.

@Sütke:
Pontosan. :-)
Akkor az ablakban!

Ha már megcsináltam az előzetes vázlatot, ide is felrakom:

A gyakorlat közösségének modellje

1, a technikai háttér, avagy a netes gyakorlati közösségek

„Az elmúlt néhány évben egy sor technológiai és társadalmi jelenség jelent meg az interneten; ezek összességét nevezzük Web 2.0-nak. Röviden összefoglalva, az internet a hozzáférés technológiájából a részvétel technológiájába alakult át. Bár a Web 2.0 képe még mindig nem szilárdult meg, több tulajdonsággal is jellemezhető: gyakoribbá vált a kétirányú tartalomlétrehozás és interakciók, megnőtt a szociális interakciók száma, és ez természetesen gyakorlati közösségeket és szociális hálózatokat hozott létre.” Erre kitűnő példa a bloggolás jelenségének elterjedése. (Derek W. Keats)

– Zalánt a kezdetekkor többen is biztatják hogy írjon még (pl: Bogi 24-é az első komment, de nem időben (03/15))

2, a gyakorlat közössége meghatározása a tanulás szempontjából

A gyakorlat közössége: emberek csoportja, kik megosztanak egy közös elgondolást vagy szenvedélyt valamivel kapcsolatban, amit csinálnak, és mivel rendszeresen érintkeznek, megtanulják, hogyan csinálják ezt még jobban. (Etienne Wenger)
- 3 nélkülözhetetlen jellemző:
1, háttér/ alap (domain) (a tagok személyiségét is meghatározza a közös érdeklődési kör)
2, közösség (the community) (tagság)
3, gyakorlat (the practice) (közös gyakorlat)
– a tanulás eredménye részben lexikális tudás (pl: iránytű = férfi nemi szerv), részben az érzelmi megnyilatkozásokra és szociális mintákra való visszajelzésből kapott információ (pl: 04/13 ashland józan tanácsa)
– Zalán blogjának esetében a 3 jellemző: 1, Zalán történeteit olvassák, 2, ezt rendszeresen teszik és 3, kommentelik is

3, a gyakorlat közössége meghatározása az identitás szempontjából

Az identitás változik, adott helyzettől függ, a cselekvéseken keresztül jön létre, így a nyelvhasználat nem tükrözi, hanem létrehozza az identitást. (Mary Bucholtz)

– mivel nem ismerjük a kommentelők valódi személyiségét, csak az általuk közvetített képre tudunk hagyatkozni (pl: a katona fehérben- értelmiséginek látszó hozzászóló, Sassy Gurl- a jófej csaj)
– az identitásgyakorlatokból kirajzolódnak – többek között – a nemi szerepek, a hatalmi viszonyok, és az internetes nyelvhasználat is

4, az íras ereje

Az írás gyakorlata mitológiai értékre tett szert.
Mi az írás? üres oldal (blank page) + szöveg (text), mely ezen a helyen szerkesztődött meg + meg akar valamit változtatni, manipulálni tud (Michel de Certeau)

– mind Zalán mind a kommentelő szempontjából: azért írnak ide, hogy örökké fennmaradjanak, vagy esetleg hogy sok emberhez eljusson?
– az írás összetevői: téglalap, szöveg + véleményt mondanak, de azért próbálnak hatni egymásra is és Zalánra is (pl: 05/03, Blanche: „hülyeség”- a katona fehérben válasza: „vitatkozz, de ne minősítsd, ha megkérhetlek)

5, a gyakorlat közösségének modellje etnológiai szempontból

3 okos gondolat (Bourdieu):
1, „Egy és ugyanazon csoport (...) tagjai gyakorlati tevékenységeinek azért van egységes, egyszersmind szisztematikus, a szubjektív szándékokon, az egyéni vagy kollektív tudatos tervezésén túlmutató objektív jelentése, mert – mivel ugyanazon objektív struktúrák interiorizációi – objektíve összehangolt diszpozíciók termékei.”
2, megszilárdult kapcsolatok reprodukciója összefügg a csoport fennmaradásával
3, „A szimbolikus rendszerek gyakorlati összetartozásukat”, vagyis szabályosságaikat, de szabálytalanságaikat, sőt összefüggéstelenségüket is – mindegyikre szükség lévén, mivel keletkezésük és működésük logikájából következnek – annak köszönhetik, hogy olyan gyakorlatok termékei, amelyek gyakorlati funkcióikat csak akkor teljesíthetik, ha gyakorlati szinten, olyan elveket hoznak mozgásba, amelyek nemcsak koherensek – vagyis képesek arra, hogy belülről egységes, egyszersmind az objektív körülményeknek megfelelő gyakorlatot eredményezzenek –, hanem gyakorlatiak is abban az értelemben, hogy kényelmesek, vagyis azonnal elsajátíthatók és jól kezelhetők, mivel gazdaságos logikát követnek.„

– Zalán blogjának esetében:
1, leszámítva azt, aki ide tévedt és beleolvasott, a többiek mind szórakozni vágynak, elérhető számukra a számítógép, stb
2, van, aki védi Zalánt, van, aki lányos megjegyzést fűz hozzá (pl: 03/26 babbancs dicsérete)
3, vannak a kommentezés lehetősége által megteremtett sztereotipikus és kevésbé sztereotipikus szerepek, táborok- ezekbe könnyű belehelyezkedni

Sziasztok!

Van még egy tanulmány, ezt a tanár úr küldte, főleg a férfi- női nyelvhasználati különbségek eddigi kutatásait foglalja magába, és a gyakorlati közösség modelljét dicséri mint az új és a legjobb megközelítési mód. A tanulmány maga kb 40 oldal, ebből átmásoltam wordbe azt, ami szerintem a legfontosabb (így kb 6 oldal lett). Elküldjem vkinek?

ui: ti hogy fértek bele 2 oldalba? ha minden bekezdésem demonstrálásául csak pár sornyit idézek, az is majd' egy oldal... :(