HTML

ViTaViCsa

A férfi-női identitás vizsgálata a Zalán blogját kommentálók szövegeinek tükrében.

Friss topikok

  • azallamenvagyok: "ha valaki szeretne a témával a továbbiakban foglalkozni, mindenképp keressen meg" lesz további? ... (2010.03.05. 11:46) Pórázon, gardróbban?
  • surácska: Sziasztok! Van még egy tanulmány, ezt a tanár úr küldte, főleg a férfi- női nyelvhasználati külön... (2009.11.25. 21:20) a gyakorlati közösség modellje
  • KrTamás: Mindenki kapott egy kidolgozandó, kutatandó témát: Alchie: gyakorlati közösség modellje Emese: in... (2009.11.18. 18:14) Ki kicsoda?
  • Tom Stoppard: *téma (2009.11.15. 11:40) Elkészült jegyzetek
  • zummogolegy: Hm, hm. Érdekes. Akkor azok a lehetőségek, amikor valaki komment írására érez késztetést (most am... (2009.11.02. 20:45) Hatalmi viszonyok

Linkblog

2010.02.01. 16:31 Bodó Csanád

Pórázon, gardróbban?

Mint ígértem, megírom a részletes véleményemet a Zalán blogjáról készített dolgozatukról, és végre sort tudtam erre keríteni. (Köszönet a türelmükért.) Időközben mintha Zalán blogja kifújt volna, és egyes sejtések szerint hősünk maga is "blokkolt agyi működéssel" vegetál "Dekoltázs Didi gardróbjában", a következőket mégsem szeretném nekrológként elhelyezni a blogjukon, hanem inkább felhívásként arra, hogy a témában rejlő lehetőségeket miképpen gondoljuk tovább.

 

Már szóban is elmondtam, hogy alapvetően jónak találtam a dolgozatot, így a további dicséret helyett inkább azokat a szempontokat venném sorra, amelyek szerintem a blog szociolingvisztikai elemzésében jelentősek lehetnek.

 

1. Az első kérdés a gyakorlatiközösség-modell alkalmazhatósága egy virtuális közösség esetében, mint pl. a Zalán blogját kommentelőké. A modell – mint erről Bucholtz is ír a közösen olvasott tanulmányában – többek között azért konkurrálhat a beszélőközösség-modellel, mert az előbbi közvetlenül kapcsolódott más tudományterületek fogalomkészletéhez. A gyakorlatiközösség-modell nyelvészeti alkalmazása tehát a szociolingvisztika elméleti deficitét lenne hivatott pótolni.

 

Ugyanakkor mintha a dolgozatban a gyakorlati közösség olyan felfogása jelenne meg, amelyben a közös tevékenység (ti. a kommentelés) rendszeressége elegendő a csoportba kerüléshez. Ez szerintem némiképp statikus értelmezése a közösségnek, mivel nem kezeli helyén a gyakorlatiközösség-modell lényegi elemét, a csoportba lépők tanulási folyamata által kialakított szituatív tudás kérdését. Itt ez főképp a férfi és a női identitásokhoz való viszonyulások kérdése lesz. Azaz az elemzésnek szerintem inkább arról kellene szólnia, hogy milyen módon jönnek létre ezek a viszonyulások, és nem arról, hogy kik miképpen tudnak nyelvhasználatuk által "belehelyezkedni" ezekbe az identitásokba.

 

Az identitásokat ebből a szempontból én nem tartom olyan statikusnak, mint azt a férfiidentitás esetében a "csajok, pia, szex" mottó leírja (de itt fontos, hogy én nem Zalán blogjáról, hanem a kommentelők diskurzusáról beszélek), de még abban sem vagyok biztos, hogy Zalán posztjainak a világát a kizárólagos "maszkulin" jelző pontosan jelölné ki. A Pultos Csaj szerintem – hasonlóan egyes női kommentelőkhöz – igazodik ugyan ehhez a maszkulin identitáshoz, de közben szövegeiben egy hangsúlyosan női identitást teremt meg (mégha ez a "bevállalós/belevaló csaj"-identitás elsődlegesen a "macsó"-identitáshoz képest értelmezhető). Ennek megfelelően például Bogi24 sem negatív identitásgyakorlatot hajt végre, amikor a Zalán-féle "büntetés" megvalósítását vizionáló szexista licitet követően elhelyez egy smiley-t a kommentjében. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a saját női identitását gyakorolja, amely megengedő (bátorító?) módon viszonyul a kommentelő férfiak verbálisan megnyilvánuló  – feltehetőleg tréfásnak szánt – szexizmusához.

 

2. Az eddigiekből következően a nyelvhasználat maszkulin vagy feminin jellemzőinek elemzése olyan esszencialista megközelítésből valósul meg, amely éppen a gyakorlati közösségben létrejövő identitások egyediségét fedi el. Itt olyan kép rajzolódik ki, mintha minden egyes kommentelő egymagában próbálná meghatározni saját férfi- vagy női identitását, valamilyen (Zalán szövegeiben vagy a nyelvészeti szakirodalomban) rögzített mintákhoz képest, a többiekkel való dialógustól függetlenül.

 

Ugyanakkor ez az esszencializáló értelmezés nem kizárólagos: az Incifinci máj. 26-i hozzászólását elemző részben példaértékű, ahogy a kommentelő közösség aktuális történéseihez képest szituatívan értékeli a szexista nyelvhasználatnak a kommentben megfogalmazott kritikáját. Azonban érdemes lett volna röviden bemutatni (konkrét példákkal), miért tekinthető Incifinci a "női vonások" képviselőjének, és hogy miként alakul a későbbiekben a kommentelő viselkedése.

 

Ehhez hasonlóan jó megfigyelés, hogy Zalán milyen szerepet játszik a saját blogjában, és hogy a posztjai milyen értelmezéseket vehetnek fel a kommentelők gyakorlataiban.

 

3. A hatalmi pozíciókat elemző fejezetben a pozitív és negatív identitásgyakorlatoknak és a proszociális-individualista-versengő embertípusoknak az egymásra vonatkoztatása problematikus. A kétféle identitásgyakorlat bármelyik embertípus esetében felléphet, attól függően, hogy adott helyzetben a személy valamely releváns identitással azonosulni vagy éppen attól különbözni kíván.

 

Én itt ismét inkább arra tettem volna kísérletet, hogy a hatalmi viszonyok alakulását egymást követő kommentek elemzésén keresztül mutassam be. Lényeges kérdés lenne, hogy mennyiben reprodukálják a társadalmi nemek fennálló rendjét a blogot kommentelők, azaz hogyan viszonyulnak az off-line közösségek szexizmusához a Zalán posztjaiban és a kommentelők körében megfigyelt szexista megnyilvánulások. Ebből a szempontból én szívesen olvastam volna többet a dolgozatban a férfi és női kommentelők "hatalmai harcairól".

 

Talán ezek a legfontosabbak. És még egy kérés: ha valaki szeretne a témával a továbbiakban foglalkozni, mindenképp keressen meg.

10 komment


2009.11.12. 02:09 zummogolegy

Elkészült jegyzetek

A gyakorlat közösségének modellje (Alcsi)
  The genesis and emergence of Education 3.0 in higher education
  Communities of practice a brief introduction
  A gyakorlat közösségének modellje
  The Practice of Everyday Life
  A gyakorlat elméletének vázlata
  E-learning 2.0
  Language and gender as community based practice

Nyelv és nem
  Összesített jegyzet (Viki)
  Bajner Mária: Egymás nemében (Virág)

Internetes nyelvhasználat (Emese)
  Gender and Power in On-Line Communication
  Az internetkorszak kommunikációja
  Az internet nyelvének empirikus kutatása

Hatalmi viszonyok a csoportokban (Mátyás)
  Agresszió a csoportokban
  Együttműködés, versengés a csoportokban
  Társas befolyás csoportokban
  A csoportnyomás hatása az egyéni ítéletekre
  Az internet pszichológiája, csoportok
  Bloghálózatok rejtett közössége

6 komment


2009.11.10. 23:06 Bodó Csanád

Ki kicsoda?

Tenném fel a kérdést, de egyelőre csak további olvasmányokat szeretnék a figyelmükbe ajánlani:

1. Blogging feminism címmel az S&F Online tematikus száma: www.barnard.edu/sfonline/blogs/index.htm

2. A BROG honlapja a már ismerős Herring szereplésével: www.blogninja.com

3. Az egyetlen szöveg a kommentekről, amit találtam: www.blogpulse.com/www2006-workshop/papers/wwe2006-blogcomments.pdf 

4. Elhelyeztem a nyelvészeti könyvtárban is néhány olvasmányt.

Ha ragaszkodnak is az anonimitáshoz, jó lenne a blogon feltüntetni a résztvevő egyetemi polgárok feladatait és az azokhoz rendelt határidőket.

2 komment


2009.11.03. 14:29 surácska

a gyakorlati közösség modellje

Sziasztok!

Végre idetaláltam :)

Eddig a következőre jutottam:

- a különc lányos tanulmány 3 másik szerzőre, ill. tanulmányaikra hivatkozik, belőlük 2-t (Bourdieu és de Certeau) már megszereztem (a 3.-at még kutatom)

- bíztató anyagaim vannak számítógépes- gyakorlati közösség modelles témakörben:

http://www.elearnmag.org/subpage.cfm?section=articles&article=29-1

http://www.ewenger.com/pub/index.htm

Egyenlőre ennyi. De a jegyzetelés folyamatban van, szóval én is készen leszek.

 

1, Etienne Wenger:Communities of practice a brief introduction

http://www.ewenger.com/pub/index.htm

 

 

- A gyakorlat közössége: emberek csoportja, kik megosztanak egy közös elgondolást vagy szenvedélyt valamivel kapcsolatban, amit csinálnak, és mivel rendszeresen érintkeznek, megtanulják, hogyan csinálják ezt még jobban.

(Communities of practice are groups of people who share a concern or a passion for something they do and learn how to do it better as they interact regularly.)

- 3 nélkülözhetetlen jellemző:
1, háttér/ alap (domain) (a tagok személyiségét is meghatározza a közös érdeklődési kör)
2, 
közösség (the community) (tagság)
3, gyakorlat (the practice) (közös gyakorlat)

- a gyakorlat közössége: dinamikus, mindenki tanul a másiktól, a net esetében nincsenek korlátok
 

 

2, Stephen Downes: E-learning 2.0 

9 komment


2009.11.02. 20:38 Tom Stoppard

Susan C. Herring: Gender and Power in On-Line Communication

 


Az Internet a remények szerint lehetőséget ad a társ. egyenlőtlenségek kiegyensúlyozására, a „gyengébbek” érvényesülésére. Ez kifejezetten igaz a nemi kérdésekre. Ezt támasztja alá:

 

-a szövegcentrikus, számítógép által irányított kommunikáció és a fizikai jelenlét (test, hang) hiánya

- a földrajzi és kulturális meghatározottság hiánya (így különböző kultúrájú emberek szerveződhetnek közösségekbe)

- a nők és a férfiak egyenlő helyzetben reklámozhatják vállalkozásukat, stb.

 

Bár a férfiak is rendelkeznek az anonimitás kiváltságával, úgy tűnik, a nők ebből mégis többet profitálnak.

 

Kérdés: Markus (1994) „technológiai determinizmus”-nak nevezett paradigmája alapján minden fejlesztett technológia a társadalomban fejlődik és társadalmi kontextusban értelmezendő. à vajon tényleg megváltoztatja az internetes kommunikáció a hatalmi viszonyokat vagy ezek egy virtuális világban újraképeződnek ugyanúgy?

 

USA-ban, 1990-ben az internethasználók 5% nő, 2000-ben több mint a fele. Mi lehet ennek a hatása?

Láthatatlanná teszi az internet a nemi különbségeket?

 

Hozzáférhetőség: Az 1990-es évek elején  a nők nem igényelték annyira a net használatát sem szórakozásra, sem a munkahelyen. 2000-ra azonban ez az igény nagyban változott. Bár a nők nagy száma még mindig nem ért az internetes webhelyek fenntartásához és a tartalmak kezeléséhez, a külső adminisztrátorok által kezelt webhelyek megkönnyítik a helyzetüket, így érezhetően megnövekszik a nők által feltöltött tartalmak mennyisége.

 

A számítógép által irányított kommunikáció:

„Az interneten senki se tudja meg, hogy valójában egy kutya vagy”

 

Az anonimitásról folyatott kutatások:

1991 Selfe és Meyer: akik offline domináltak azok online is domináltak. Pár nő arról nyilatkozott, hogy szabadabban ki tudja fejezni érzelmeit.

90es évek elején más kutatók: a férfiak agresszívebb kommunikációs taktikákat használnak, a nők gyakran menekülnek az agresszió elöl. Hamarosan: a nők arról panaszkodnak h a férfiak szexuálisan zaklatják őket a neten.

Paradox: láthatatlanság és mégis nemi szerepek ütközése.

 

A nők azonban mégiscsak választhatnak semleges nevet, hogy ne legyen nyilvánvaló a nemük. Azonban: amit nem lehet olyan könnyen megváltoztatni, az a társalgási stílus. Így könnyen le lehet lepleződni.

 

A nőiség mutatói a webes nyelvhasználatban általában:

- szóbőség

- öntudatosság

- káromkodás

- udvariasság és udvariatlanság

- emotikonok

Ezt befolyásolja a kor, a téma és a társalgás szinkronitása.

 

Ha a társ. nem egyidejű (asynchronos) a férfiak:

- hosszabb hozzászólásokat írnak

- a véleményeket tényként kezelik

- nyelvi agresszióval élnek

- ellenséges viszonyt fejeznek ki

A nők:

- röviden írnak

- minősítik az állításokat

- bocsánatot kérnek, csoportosulnak, társulnak vkihez

 

A kommunikációs közeg hat a nyelvhasználatra: a nők férfiak között férfiasabbak, a férfiak nők között nőiesebbek. (Azaz a nyelvhasználatuk persze)

 

A nők sokkal inkább ragaszkodnak a szabályokhoz, mint a férfiak.

A férfiak a kifejezés szabadságát féltik inkább és nem törődnek annyira a szabályokkal.

 

A nők kevesebbet szólnak hozzá a témákhoz és kevesebb választ kapnak (nőktől és férfiaktól egyaránt).

A nők biztonságra vágynak az online világban is ezért kedvelik az irányított beszélgetéseket és a tartalmilag és nyelvileg szigorúan ellenőrzött webhelyeket. „democracy fail”

 

Képi reprezentálódás a neten

nők - szexuális töltetű képek nők, mint a szexuális szimbólumok, tárgyakà „democracy fail” megint

férfiak-  humoros képek

 

Üzlet és Internet nők a célközönség

Politika politikai pártok szerveződése a neten

 

Ellentmondás. bár a nők bizonyos helyzetben anonimok maradhatnak és egyenlőséget akarnak, mégis azt választják h felfedjék nőiségüket és szexuálisan reprezentálódjanak.

Ennek okai:

-         túl fiatalok és nem érdekli őket a nemi egyenlőtlenség kérdése

-         ez a kényelmes mindkét nem számára, hiszen ez a megszokott, újrateremtődnek a viszonyok

-         büszkeségből

 

Jövő: az Internet elnőiesedése?

 

 

 

 

1 komment


2009.11.02. 18:32 Tom Stoppard

Internetes nyelvhasználat

A nyelvészeti kvtárban találtam a köv. cikket: 

Susan C. Herring: Gender and Power in On-Line Communication

remélem senki sem kezdte el ezt jegyzetelni...Ha igen, ordibáljatok.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: internet gender nyelvhasználat hatalmi


2009.11.01. 18:13 zummogolegy

Hatalmi viszonyok

Sziasztok!

A hatalmi harcokról kutatva egyelőre három könyvet találtam. Holnap folytatom a keresést, de addig is megosztom, amik vannak. Nem tudom pontosan, milyen irányba tereljük ezt a dolgot, szóval ha van ötletetek, javaslatotok, hogy milyen szempontból közelítsünk, írjátok meg.

1. UTASI Ágnes. Középosztály: Kapcsolatok. Új Mandátum. Bp. 2000.

Témák:

- nők, férfiak aránya a vezetésben
- domináns vezetői stílusok (bár ez a kettő elsősorban politikai nézőpont, ami nem tűnik ide vágónak)
- emocionális kapcsolatok az egyetemisták körében
    a kapcsolatteremtés differenciált igénye és képessége
    a nyitott társaságiak
    a sértéstől félők
    a visszautasítástól félők
    a szélsőségesen függetlenek

2. RUSSELL, Bertrand. A hatalom és az egyén. Kossuth Kiadó. 1997.

Témák:

- a társadalmi kohézió és az emberi természet
- a társadalmi kohézió és a központi irányítás
- az egyén szerepe
- a technika és az emberi természet konfliktusa
- központi irányítás és egyéni vállalkozó szellem
- egyéni és társadalmi erkölcs

Ezek a tanulmányok amolyan előadásanyag-szerűségek, és sok történeti áttekintést tartalmaznak, de mindent rávetítik a jelenre és azzal is foglalkoznak valamennyit.

3. HEWSTONE Miles, STROEBE Wolfgang szerk. Szociálpszichológia. Akadámiai Kiadó. Bp. 2007.

Nekem ez tűnik a leghasználhatóbbnak egyelőre.
Ide kapcsolódó témák:

- Társas interakció és személyes kapcsolatok
    Miért segítenek egymáson az emberek? (azon gondolkodom, hogy a kommentelés egyfajta támogatásnak, segítésnek tűnik)
    Társas támogatás
    Frusztráció és agresszió
    Agresszió társas helyzetekben
    Kollektív agresszió

- Társas interakció: együttműködés és versengés
    Kölcsönös függési szerkezetek
    Közvetlen önérdekek
    Csoportok
    Konfliktusok, megoldások

- Társas befolyás kiscsoportokban
    Konformitás, többiek véleményének befolyása
    A konform viselkedés okai
    Többség, kisebbség
    Csoportgondol


Ahogy így körbenéztem, egyre kevésbé vagyok tisztában azzal, hogy akkor most mit is takar, vagy takarjon a "hatalmi viszonyok kérdése." Szóval várom a hozzászólásaitokat. :-)

EDIT:

Na, második nekifutás. Ezek már közelibb dolgoknak tűnnek. Ezúttal a csoportokon belüli dolgokra koncentráltam.

MÉSZÁROS Aranka szerk. A munkahely szociálpszichológiai jelenségvilága I.: Egyének és csoportok. Z-Press Kiadó Kft. Miskolc. 2006.
(Nyilván nekünk nem munkahely kell, de használhatók a csoportokról szóló tanulmányok.)

- Egyéni és csoportversengés a szervezetekben
- Csoportok a munkahelyen
- Csoportdinamika
- Csoportos döntéshozatal
- Normák alakulása a munkahelyi csoportokban

CSEPELI Gyögy szerk. Előítéletek és csoportközi viszonyok. Válogatott tanulmányok. Közgadasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1980.

- Az előítéletek gyökerei
- Csoporton belüli és csoportközi viszonyok (kísérletek)

KISS Viktor: A modern kapitalizmus és a huszonévesek (Egyenlítőben megjelent cikk)
     a fiatalok felnőtté válásáról és ezen harcokról szól a cikk

Egy folyóirat nem volt kéznél, egy könyv pedig, amiben a legjobb írások vannak - elfelejtődött. Szóval holnap futok még egy kört. Majd mindenképp beszéljük meg, hogy akkor ezek közül mit tartsunk fontosnak.

EDIT 2:

És akkor a legérdekesebb témák:
PATAKY Ferenc szerk. Csoportlélektan. Gondolat. Bp. 1980.

- a csoportnyomás hatása az ítéletek módosulására és eltorzulására
- a csoportmércék működése
- a szociometriai helyzetet befolyásoló tényezők (mi alapján ítélünk meg valakit?)

4 komment


2009.10.26. 18:54 KrTamás

"zalanológia"

Üdv Mindenkinek!

A hétvége után mindenki lelkesen veti bele magát gondolom a pihenés mellett a kutatásba is.

A nyelv és nemhez én találtam egy összefoglaló könyvet a nemi sztereotípiákhoz érdekes elsősorban (H.Sas Judit: Nőies nők és férfias férfiak... Bp., Akadémiai, 1988.).

+ néhány Replika cikket is felfedeztem:

-Reményi Andrea Ágnes: Nyelv és társadalmi nem (Replika 45-46. 153-161.)

-Harry Brod: Bevezetés: a férfikutatások témái és tézisei (Replika 43-44.)

Illetve még, amit hirtelen összeszedtem: Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. szerk.:Kegyesné Szekeres Erika, Simigné fenyő Sarolta, Miskolci Egyetem Alk.Nyelv.Tansz., 2006.

Most ezeket dolgozom fel.

Ti hogy álltok? Mire bukkantatok a témátokban?

(Ha esetleg vkit. érdekel, van néhány cikkem németül a blogokról nyelvész szemszögből. De igyekszem én is átfutni őket.)

Jó szórakozást és pihenést!

Tamás

Ui.:Ha bárkinek a feladat kapcsán bármi problémája adódik szóljon itt a blogon. Ha technikai és éppen a blogolással kapcsolatos, akkor pedig nyugodtan írjon egy ímélt és megpróbálok segíteni.

11 komment

Címkék: nem kezdet és nyelv kérdés probléma


süti beállítások módosítása